1.0Zazianyu meglátásai az élet nagy (és apró) dolgairólhttps://zazianyu.cafeblog.huZazianyuhttps://zazianyu.cafeblog.hu/author/zazianyu/<p style="text-align: justify">Boldogságkeresésem és önboldogításom egyik állomása az a nemrégiben megénekelt felismerés, miszerint kapnom kell, hogy adni tudjak. A másik újra-felismerés viszont az, hogy ADNOM IS KELL, hogy kapni tudjak. Persze, semmi újat nem mondok ezzel (önmagam számára sem), hacsak azt nem, hogy ennek <strong>az adás-kapásnak elsöprő erejű dinamikája van</strong>! És ez az erő a gyengédségből forrásozik.</p> <p style="text-align: justify">Éppen egy álláspályázathoz írom a motivációimat, összegyűjtve mindazt a szépet és jót, ami bennem van, nem elhallgatva a hiányosságaimat, természetesen felvázolva azt is, hogyan tervezem orvosolni ezeket a hibákat. Egy olyan pozícióra pályázom, amit már több éve érlelgetek magamban, és ha sikerül, olyan közegben fogom tölteni a mindennapjaimat, amit az átlagembernél egy lépéssel talán közelebbről ismerek. Segítő, terápiás munkát készülők vállalni, ami messziről az elvontan szép, napi dicsőségek pátoszával kecsegtet, míg közelről kőkeményen a határaim feszegetéséről szól, és önmagam naponkénti legyőzésével ijesztget.</p> <p style="text-align: justify">Milyen szép is azt gondolnunk, hogy a változás és a fejlődés szükséges, és <strong>milyen sokkoló tudomásul vennünk, hogy a változtatás önmagunk lefegyverzéséről szól</strong>. Aprónál apróbb, emberi gesztusok gyakorlásáról van szó, amiket jó nézni a tévében, jó megrendülni azokról olvasván, és hihetetlennek tűnik, hogy erre mi, magunk, bármikor is képesek lennénk - most viszont ez van terítéken. <strong>Olyan régóta szeretném, ha ilyesmire én a mindennapokban képes lennék!</strong></p> <p style="text-align: justify">Régebben mindig úgy gondoltam a segítő foglalkozásúakra, mint két lábon járó szentekre. Ők azok, akik a sajátjuk MELLETT naponta felveszik mások keresztjét is, és apró léptekkel, a legtöbbször meggyötörten, verejtékezve, de lépkednek az Úton, méghozzá <strong>megmagyarázhatatlan nagy erővel, elszántsággal és hittel</strong>. Amikor 11 éve (úgy istenigazából) megtértem, én is szentnek készültem. Igazi, nagy, híres, kanonizált szent akartam lenni, aztán rakétasebességgel rájöttem, hogy az igazi, nagy, híres, kanonizált szentek élete csupa-csupa olyan dicsőséges, hétköznapi ön-győzelemből áll, aminek én még csak a szemlélésre sem vagyok méltó a bűnöktől sáros, világi csataterem széléről.</p> <p style="text-align: justify">Legutóbb azt írtam a múltsétám nyomán, hogy kell a diagnózis a gyógyuláshoz. Azt hiszem, ezt most felállítottam, úgyhogy most már fel akarom ölteni magamra a szeretet, az odaadás, a gyengédség és a segítés páncélját, és<strong> csatába akarok vonulni önmagam ellen.</strong> Le akarom győzni a bennem élő Rosszat (ego), hogy még több helyet adhassak a bennem élő Jónak (Lélek). <em>Jean Vanier, </em>a Bárka közösség alapítója, teológus-filozófus-író-moralista-humanista mondja egy interjúban:</p> <blockquote> <p style="text-align: justify"><em>„Meg vagyok győződve róla, hogy a gyengédség az evangelizáció egyik formája. Még ha első látásra nem is látszik különlegesen hatékonynak, hiszen egyszerre csak egy ember kezét tudjuk megfogni.”</em></p> </blockquote> <p style="text-align: justify"><strong>A gyengédség mint evangelizáció!!</strong> Micsoda szép kép! Micsoda logika!</p> <p style="text-align: justify">Ó, hát mennyire az ENYÉM tud lenni ez a kép és ez a logika! Mennyire ezt csinálom én a családomban és a „babáim” közt a <a title="Daloló foglalkozás Siófokon" href="http://www.dalolo.hu" target="_blank">Daloló</a> foglalkozásaimon, és mennyire ezt az „ideológiát” képviselem az <a title="ÉLMÉNYZENE a családodban, Daloló Gábor Adával" href="http://otthondalolo.hu" target="_blank">otthonDALOLÓ</a>-n! És mennyire ezt kéne tennem mindig, mindenhol, minden szituációban!</p> <p style="text-align: justify">Erősen fogadom, hogy ezentúl gyengéd leszek magamhoz és másokhoz! Gyengéd leszek Istenhez is - a rám bízott (és bármikor is rám bízandó) emberek életében. Az álláspályázat kimenetelétől függetlenül, Isten kegyelméből fogadom, hogy <em>Assisi Szent Ferenc</em>, <em>Lisieux-i (Kis) Szent Teréz</em> és <em>Jan Vanier</em> útján járva, <strong>gyengéd leszek a világhoz az ÚTON, életem hétköznapi, apró léptei során</strong>.</p>   Harmincon túl felelős vagy az arcodért. <p style="text-align: justify">A negyven kapujában felelős vagy a boldogságodért.</p> <p style="text-align: justify"><strong>Az úton, ami a boldogság felé visz, gyengédnek lenni bátorság és szent felelősség!</strong></p> <p style="text-align: justify"><a href="https://zazianyu.cafeblog.hu/files/2014/01/istockphoto-purchased2.jpg"><img class="alignnone size-large wp-image-71" alt="istockphoto-purchased2" src="https://zazianyu.cafeblog.hu/files/2014/01/istockphoto-purchased2-600x482.jpg" width="600" height="482" /></a></p> <p style="text-align: justify"><em>Kép forrása: blog.ncpad.org</em></p>richhttps://zazianyu.cafeblog.hu/files/2014/01/istockphoto-purchased2-150x150.jpg150150